Keltél már fel reggel valaha?

Én, amikor átmegyek a legjobb barátomhoz, akinek a háza már olyan, mintha az enyém lenne

Ez mekkora poén volt, besírtam!

Én, miközben idegesítem az egyetlen embert, aki kicsit még kedvel engem

Kirántott fiók

A barack nem csengő, kérem nem nyomkodni

Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba

Ne menj vissza oda, ahol egyszer megtörtél